Testedzésfüggőség

 

A testedzésfüggőség (exercise dependence) legfontosabb, diagnosztikus értékű jellemzői az alábbiakban foglalhatók össze:

– Túlzott mértékű sporttevékenység, aminek eredményeképpen klinikailag jelentős mértékben zavart szenved és károsodik a személy testi, lelki, társas vagy egyéb más területet érintő működése.

– A testedzés uralja a személy mindennapjait, gondolatait csakúgy, mint az érzéseit (sóvárgás) és a viselkedését. Amikor nem edz, gondolatai gyakran akkor is a testedzés körül forognak.

– Tolerancia, azaz egyre nagyobb mennyiségű testedzésre van szüksége a személynek az elvonási tünetek elkerülése, illetve annak érdekében, hogy megfelelően érezze magát.

– Megvonási tünetek, azaz a testedzés hiányában, annak akadályozásakor jellegzetes megvonásos tünetegyüttes alakul ki. Ez jelentkezhet hangulatingadozásban, irritabilitásban, alvászavarban vagy egyéb testi és/vagy pszichés tünetekben.

– A túlzó mértékű testedzés annak ellenére fennmarad, hogy a személy észleli, hogy testi, lelki, társas kapcsolatbeli, munkahelyi/tanulási vagy az élete egyéb területét érintő működése ártalmakat szenved a túlzó mértékű testedzés miatt, és tisztában is van vele, hogy ezeknek a negatív következményeknek az oka a túlzásba vitt sportolási aktivitásban keresendő.

– Jellemző a testedzés hangulatmódosító hatása. A személyek gyakran számolnak be „high” élményről, vagy arról, hogy az edzés segít nekik „megszökni” a mindennapos problémák elől, s megnyugvást találni.

– Visszaesés, azaz a túlzott mértékű testedzésnek újra és újra nem sikerül gátat szabni, illetve amennyiben a személy kontrollálja vagy megszünteti a tevékenységet, akkor az újrakezdéskor nagyon rövid időn belül ismét eléri a korábbi extrém magas szintet az aktivitásban.

– Fontos szempont, kizáró jellegű kritérium, hogy a túlzó mértékű testedzést ne lehessen más mentális zavarral jobban magyarázni. Azaz például, amennyiben a testedzés legfőbb oka az anorexia nervosa esetében megjelenő testsúlykontroll biztosítása, úgy a tevékenységet az anorexia tüneteként és nem testedzés addikcióként azonosítjuk.

A fenti tüneteket áttekintve azt láthatjuk, hogy a túlzásba vitt testedzés esetében lényegében hasonló tünetek jelennek meg, mint más viselkedési, illetve a kémiai addikciók esetében. Megjelenik a tolerancia, a megvonásos tünetek, s a viselkedés ártalmas, a mindennapi életvitelt, a kapcsolatokat, a szociális funkciókat károsító volta. Jellemző a hangulatmódosulásra utaló tünet, amely a testedzés „szelf-medikációs” jellegére utal, azaz arra, hogy ezek a személyek nem egyértelműen csupán a testedzés öröméért, hanem vagy valamilyen extra kielégülés, élvezet érdekében, vagy éppúgy a negatív hangulatok, kellemetlen vagy frusztráló érzések elkerülése, a mindennapi nehézségek előli „menekülés” miatt edzenek túlzott mértékben. A dependencia szempontjából a „túlzott mérték” a kiemelendő egyrészt, másrészt pedig az, hogy a tevékenység nem az önmagáért való öröm miatt jelenik meg, hanem instrumentálissá válik. A személyek gyakran a drogfogyasztók által használt „high” kifejezéssel írják le élményüket, vagy a mindennapos nehézségek világából való „kilépésre” utalnak.

Fontos az utolsó kritérium, azaz annak a megállapítása, hogy a testedzésfüggőség elsődleges probléma-e a személy életében (primary exercise dependence), vagy valamilyen egyéb mentális zavarral a háttérben, másodlagos zavarként jelenik meg. Utóbbi esetben a leggyakoribb az anorexia nervosa vagy a bulimia nervosa részeként megjelenő túlzott mértékű testedzés. Ezekben az esetekben azonban a túlzó mértékű testedzést másodlagos problémaként kezeljük, amely az elsődleges evési zavar egyik fő tünete, a testsúlykontrollálás kényszerének eszközeként jelenik meg. Bár a zavar elsődleges, illetve másodlagos voltának kérdése ennél bonyolultabb, a jelenség operacionalizálásakor a legtöbb szerző az evési zavarral együttjáró testedzésfüggőséget per definitionem másodlagosnak tekinti.



Forrás: Demetrovics Zsolt, Kurimay Tamás: Testedzésfüggőség: a sportolás mint addikció. Psychiatria Hungarica 2008. 23. évf. 2. sz.

 

Amennyiben kíváncsi vagy a testedzésfüggőség kialakulásának hátterére, a definiálás nehézségeire, más pszichológiai jellemzőkkel való összefüggéseire, akkor kattints az alábbi linkre, ahol a forrásként szolgáló cikk teljes terjedelmében olvasható:

http://demetrovics.hu/dokumentumok/kerdoivek/testedzesfuggoseg_2008_PH.pdf


Ha pedig szeretnéd az egyik szerzőt élőben is hallani a témáról, valamint kíváncsi vagy egy többszörös Spartathlon teljesítő sportoló személyes élményeire, nézd meg a Vírus Klub alábbi videóit:

 

https://www.youtube.com/watch?v=w14g1JLL8xg

https://www.youtube.com/watch?v=ZzW9kgnIWGA



Megosztás


Kapcsolódó bejegyzések





A cookie-k segítenek szolgáltatásaink biztosításában. Szolgáltatásaink használatával Ön beleegyezik a cookie-k használatába.