Anonim Evészavarosok 12 lépésének bemutatása

 

1. Beismertük, hogy tehetetlenek vagyunk az evészavarunkkal szemben - hogy az életünk irányíthatatlanná vált.

Végül be kellett ismerünk, hogy amit eddig csináltunk nem működött.


2. Eljutottunk arra a hitre,  hogy egy nálunk hatalmasabb Erő visszavezethet minket a józan útra.

Elkezdtünk hinni abban, hogy jobban lehetünk, hogy létezik egy elemi gyógyító erő.


3. Elhatároztuk, hogy akaratunkat és életünket a saját felfogásunk szerinti Isten* gondviselésére bízzuk.

Elhatároztuk, hogy megtanulunk bízni abban, hogy akkor sem fogunk összeomlani, ha engedünk a merevségből. Ahogy újra és újra óvatos kockázatot vállaltunk (és a jövőben is vállalunk), a bizalmunk erősödik - Istenben, önmagunkban, másokban.

*: Isten az Anonim Evészavarosok szakirodalmában jelenthet egy, az adott személy elképzelése szerinti spirituális entitást (egy Magasabb rendű Erőt), de utalhat egy nem spirituális jellegű fogalomra is (egy Magasabb rendű Cél). Bármelyik is jelentsen támaszt számodra, mindkettő nyújt egy olyan perspektívát, ami túlmutat az aktuális fizikai, társadalmi és emocionális állapotunkon, és megnyugvást jelent számunkra.


4. Félelem nélkül mélyreható erkölcsi leltárt készítettünk magunkról.

Megnéztük, hogy miért akadtunk el, így kisebb valószínűséggel akadunk el újra. Megvizsgáltuk a félelmeinket, és azt, hogy miért féltünk, a hazugságainkat, és azt, hogy miért mondtuk őket, szégyenérzetünket és bűntudatunkat, és hogy miért voltak. (Ez a lépés a fénycsóva, amely rávilágít az Istennel való kapcsolatunk útjában álló akadályokra.)


5. Beismertük Istennek, magunknak és egy embertársunknak hibáink valódi természetét.

"Beárultuk" önmagunkat. Ez megteremtette a jogosultságunkat felelős emberként létezni; elkezdtük úgy érezni magunkat, mintha az emberi fajhoz tartoznánk. (Ez a lépés a buldózer, amely lerombolja az Istennel való kapcsolatunk útjában álló akadályokat.)


6. Teljességgel készen állunk arra, hogy Isten megszabadítson bennünket mindezektől a jellemhibáktól.

Megtanultuk elfogadni magunkat olyannak, amilyenek valójában vagyunk, és felelősséget vállalni a tetteinkért. Megértettük, hogy nem tudjuk "megjavítani" magunkat. A törekvéssel szemben kellett türelmesnek lennünk, nem az eredményekkel. Megértettük, hogy az eredmények Istentől függnek.


7. Alázatosan kértük őt hiányosságaink felszámolására.

Kértük Istent, hogy segítsen elfogadni a tökéletlen próbálkozásainkat. Elkezdtünk azokra a dolgokra koncentrálni, amiket jól csináltunk. Ahogy ezt megtettük, a "jó" dolgok elkezdtek megszaporodni.


8. Listát készítettünk mindazokról, akiknek valaha kárára voltunk, és hajlandóvá váltunk mindnyájuknak jóvátételt nyújtani.

Készítettünk egy listát azokról az emberekről, akiknek kárt okoztunk, vagy akikről azt gondoltuk, hogy kárt okoztak nekünk, elfogadtuk, hogy mi volt ebben a mi részünk, és megbocsátottuk nekik az ő részüket. A megbocsátás békét hozott számunkra.


9. Közvetlen jóvátételt nyújtottunk nekik, ahol lehetséges volt, kivéve, ha ez sérelmes lett volna rájuk, vagy másokra nézve.

Miután imádkoztunk és konzultáltunk egy támogatóval, elmentünk azokhoz az emberekhez, akiket megsértettünk (és akiknek teljességgel megbocsátottunk), és beismertük a hibáinkat, valamint sajnálatunkat fejeztük ki. A mondanivalónk egyszerű, őszinte és szemrehányás nélküli volt. Megtettünk minden tőlünk telhetőt, hogy helyrehozzuk a dolgokat. Semmit sem vártunk cserébe. A felelősség vállalása szabaddá tett bennünket.


10. Folytattuk a személyes leltár készítését, és haladéktalanul beismertük, amikor hibáztunk.

Hallgattunk (és továbbra is hallgatunk) a lelkiismeretünkre. Ha bajt okoztunk, őszintén elismerjük, helyrehozzuk, és változtatunk gondolkodásunkon vagy viselkedésünkön. Továbbra is figyeljük, hogy mi az, amit jól csinálunk, és ezekről is beszélünk.


11.  Igyekeztünk ima és meditáció útján elmélyíteni tudatos kapcsolatunkat a saját felfogásunk szerinti Istennel, csak azért imádkoztunk, hogy felismerjük velünk kapcsolatos akaratát, és hogy legyen erőnk a teljesítéséhez.

A szívünkre hallgattunk (és a továbbiakban is ezt tesszük). Buzgón törekszünk rá, hogy megértsük és bármely adott napon megvalósítsuk Isten akaratát, bármi is legyen az. Továbbra is elismeréssel fordulunk az általunk kifejtett komoly erőfeszítések felé, bármily tökéletlenek is azok.


12. Lévén e lépések eredményeként spirituális ébredést éltünk át, megpróbáltuk ezt az üzenetet másokhoz eljuttatni, és ezeket az elveket életünk minden dolgában érvényre juttatni.

Miután végre megtanultunk bízni, megosztjuk tapasztalatainkat, erőnket és reményünket másokkal, és azon dolgozunk, hogy békében éljünk önmagunkkal, Istennel és az élettel.


 

Forrás: Eating Disorders Anonymous "BIg Book"



Megosztás


Kapcsolódó bejegyzések





A cookie-k segítenek szolgáltatásaink biztosításában. Szolgáltatásaink használatával Ön beleegyezik a cookie-k használatába.